Bsz2 Jegyzet

7. Gráfok élszínezése

7. Teljes párosítás létezése reguláris páros gráfban. Gráfok élszínezése, χe(G) fogalma és viszonya ∆(G)-hez. Vizing-tétel (biz. nélkül), Kőnig tétele a páros gráfok élkromatikus számáról.

7.1

Reguláris páros gráfok

Tétel

Ha a $G = (A,B;E)$ páros gráf $d$-reguláris, ahol $d \geq 1$ tetszőleges egész, akkor $G$-ben van teljes párosítás.

Mivel $G$ minden élének pontosan az egyik végpontja $A$-béli és minden $A$-béli csúcsra $d$ él illeszkedik, ezért $G$ élszámára $|E| = d \cdot |A|$ adódik. Hasonlóan kapjuk, hogy $|E| = d \cdot |B|$. Ezekből tehát $d \cdot |A| = d \cdot |B|$ és így $|A| = |B|$ adódik.

Legyen $X \subseteq A$ tetszőleges és jelölje $E_X$ az $X$ csúcsaira illeszkedő élek halmazát; ezeknek a $B$-béli végpontja tehát $N(X)$-béli. Hasonlóan a fentiekhez, mivel minden $X$-béli csúcsra pontosan $d$ darab $E_X$-béli él illeszkedik, ezért $|E_X| = d \cdot |X|$.

$N(X)$ csúcsaira nem csak $E_X$-béli élek illeszkedhetnek, de annyi ezekről is elmondható, hogy mindegyikre legföljebb $d$ darab $E_X$-béli él illeszkedik; így $|E_X| \leq d \cdot |N(X)|$. Ezek összevetéséből $d \cdot |X| \leq d \cdot |N(X)|$ és így $|X| \leq |N(X)|$ adódik. Ezzel beláttuk, hogy a gráf teljesíti a Frobenius-tétel feltételeit.

7.2

Élszínezések és élkromatikus szám

Definíció

Definíció. Legyen $G$ egy gráf és $k \geq 1$ egész szám. A $G$ gráf $k$ színnel él színezhető, ha $G$ minden éle kiszínezhető $k$ adott (tetszőleges) színnel úgy, hogy $G$ bármely két szomszédos (vagyis közös csúcsra illeszkedő) élének a színe különböző. A $G$ élkromatikus száma $k$ (gyakori jelölése: $\chi'(G)$), ha $G$ $k$ színnel él színezhető, de $(k-1)$-gyel már nem.

Az élszínezés lényege tehát az, hogy az azonos csúcsból induló éleknek mindenképpen különböző színt kell kapniuk. Ebből azonnal következik egy alsó becslés: az élkromatikus szám nem lehet kisebb a gráf maximális fokszámánál ($\Delta(G)$), hiszen a maximális fokszámú csúcsból induló élek mind különböző színt igényelnek.

7.3

Kidolgozott példa: Él-színezés

Példafeladat

8.2. Feladat

Határozzuk meg az alábbi $G$ gráf élkromatikus számát, $\chi_e(G)$-t!

Megoldás levezetése

A gráf élei megszínezhetők négy színnel. Ezt bizonyítja az alábbi ábrán látható konstrukció, ahol minden csúcsra illeszkedő élek különböző színt kaptak:

Annak indoklásához, hogy ennél kevesebb szín nem elég, tekintsük például a $b$ csúcsra illeszkedő négy élt: ezek közül bármely kettő szomszédos (hiszen a $b$ csúcson találkoznak), így közülük semelyik kettő nem színezhető azonos színűre.

Ezért a színezéshez feltétlen szükség van legalább négy különböző színre.

Megmutattuk tehát, hogy $G$ élei megszínezhetők négy színnel, de hárommal nem, így a gráf élkromatikus száma: $\chi_e(G) = 4$.

7.4

Az élkromatikus szám alsó becslése

Állítás

Állítás. Minden (hurokélmentes) $G$ gráfra $\Delta(G) \leq \chi_e(G)$ teljesül.

Legyen $v$ egy $\Delta(G)$ fokú csúcs $G$-ben. Ekkor a $v$-re illeszkedő $\Delta(G)$ darab élnek $G$ tetszőleges élszínezésében csupa különböző színt kell kapnia, hiszen bármely kettő szomszédos a $v$ csúcson keresztül. Így $G$ minden élszínezése legalább $\Delta(G)$ színt használ, amiből $\Delta(G) \leq \chi_e(G)$ valóban következik.

7.5

Vizing tétele

8.4. Tétel

Tétel. (Vizing tétele) Minden $G$ egyszerű gráfra $\chi_e(G) \leq \Delta(G) + 1$ teljesül.

Vizing tétele szerint egy egyszerű gráf élkromatikus száma csak kétféle értéket vehet fel: vagy pontosan a maximális fokszámmal egyenlő ($\Delta(G)$), vagy eggyel nagyobb annál ($\Delta(G) + 1$).

Ez az eredmény rendkívül mély, hiszen azt mondja ki, hogy az élszínezés hatékonysága szinte kizárólag a legzsúfoltabb csúcstól függ, és legfeljebb csak egyetlen "plusz" színre lehet szükség a konfliktusok feloldásához.

7.6

Példa: Teljes gráf élkromatikus száma

Példafeladat

8.5. Feladat

Határozzuk meg a tizenegy csúcsú teljes gráf élkromatikus számát, $\chi_e(K_{11})$-et!

Megoldás levezetése

$K_{11}$ minden csúcsának a foka tíz, így $\Delta(K_{11}) = 10$. Meg fogjuk mutatni, hogy $K_{11}$ élei nem színezhetők meg tíz színnel, vagyis $\chi_e(K_{11}) > 10$. Mivel Vizing 8.4. Tételéből $\chi_e(K_{11}) \leq 11$ következik, ezért ezekből $\chi_e(K_{11}) = 11$ adódni fog.

Tegyük fel indirekt, hogy $K_{11}$ éleit megszímeztük tíz színnel, legyen ezek közül egy a piros.

Mivel minden csúcs foka tíz és a színek száma is tíz, ezért minden csúcsra kell illeszkedjen piros színű él. Mivel egynél több piros él persze egy csúcsra sem illeszkedhet, ezért ebből következik, hogy a piros élek teljes párosítást alkotnak $K_{11}$-ben.

Ez azonban nyilván lehetetlen: páratlan csúcsszámú gráfban nem létezhet teljes párosítás.

Így tehát $K_{11}$ élei nem színezhetők meg tíz színnel, ezért $\chi_e(K_{11}) = 11$.

7.7

Kőnig élszínezési tétele

Tétel

(Kőnig élszínezési tétele) Minden $G = (A,B;E)$ páros gráfra $\chi_e(G) = \Delta(G)$ teljesül.

Legyen $d = \Delta(G)$. A tételt először abban az esetben bizonyítjuk be, ha $G$ $d$-reguláris. Ha $d \geq 1$, a korábbi következmény szerint $G$-ben létezik egy $M_1$ teljes párosítás. Szímezzük ki $M_1$ éleit 1-es színnel, majd hagyjuk el őket $G$-ből. A kapott $G_1$ gráf nyilván $(d-1)$-reguláris lesz, így az eljárás $d$-szeri megismétlésével egy helyes, $d$ színnel való élszínezést kapunk.

Ha $G$ nem reguláris, akkor kiegészítjük további élekkel (és szükség esetén csúcsokkal) úgy, hogy egy $d$-reguláris $G'$ gráfot kapjunk.

  • Ha $|A| \neq |B|$, adjunk a kisebbik osztályhoz annyi új csúcsot, hogy azonos méretűek legyenek.
  • Húzzunk be új éleket tetszőleges olyan $a \in A, b \in B$ csúcspár közé, ahol $d(a) < d$ és $d(b) < d$.

Az eljárás végén kapott $G'$ gráf már $d$-reguláris, így az első bekezdés szerint $d$ színnel él-színezhető. Mivel azonban $G$ minden éle szerepel $G'$-ben is, ezzel $G$-nek is megadtunk egy helyes élszínezését $d = \Delta(G)$ színnel. Ebből $\chi_e(G) = \Delta(G)$ valóban következik.

7.8

Interaktív Élszínező Labor

Aktuális szín
Kattints egy élre a színezéshez!
0
Használt szín
4
Cél ($\Delta$)
7.9

Összefoglaló Kvíz

Kromatikus Összefüggések

Vidd az egeret a kártyák fölé a helyes válaszért!

#01 Alsó becslés

Milyen univerzális alsó korlát adható az élkromatikus számra a fokszám alapján?

Válasz: Minden hurokélmentes gráfra $\Delta(G) \leq \chi_e(G)$ teljesül, mivel a maximális fokszámú csúcs élei mind különböző színt igényelnek.

#02 Vizing-tétel

Hányféle értéket vehet fel egy egyszerű gráf élkromatikus száma a maximális fokszám függvényében?

Válasz: Legfeljebb kétfélét: vagy $\Delta(G)$, vagy $\Delta(G) + 1$. Ez Vizing tételének közvetlen következménye.

#03 Páros gráfok

Mennyi a páros gráfok élkromatikus száma?

Válasz: Kőnig tétele szerint páros gráfok esetén az alsó becslés pontos: $\chi_e(G) = \Delta(G)$.

#04 Teljes párosítás

Milyen garanciát ad a regularitás a párosításokra nézve?

Válasz: Minden $d \geq 1$ reguláris páros gráfban biztosan létezik teljes párosítás.

Tudtad-e?

ÓRARENDKÉSZÍTÉS

Az iskolai órarendek készítése valójában egy élszínezési probléma. Ha a tanárok és osztályok közötti órákat élekként ábrázoljuk, az élkromatikus szám megadja a minimális számú idősávot, amely alatt az összes óra konfliktusmentesen megtartható.

PÁROS GRÁFOK ELŐNYE

Páros gráfoknál az élszínezés mindig optimális, hiszen $\chi_e(G) = \Delta(G)$. Ez azt jelenti, hogy sosem kell "pazarolnunk" extra színt (vagy idősávot) a maximális fokszámon felül, köszönhetően Kőnig tételének.

A VIZING-KÜLÖNBSÉG

Vizing tétele szerint az általános gráfoknál is legfeljebb csak egyetlen extra színre lehet szükség a maximális fokszám felett. Ez a "plusz egy" szín választja el a viszonylag egyszerűen színezhető gráfokat a strukturálisan bonyolultabbaktól.

KÖRMÉRKŐZÉSEK

Egy bajnokság fordulóinak beosztása egy teljes gráf élszínezése. Ha a csapatok száma páratlan (pl. $K_{11}$), akkor matematikailag bizonyítható, hogy több forduló kell, mint ahány meccse van egy csapatnak, mert minden körben valaki kénytelen pihenni.

Mindent megtanultál?

Ne add fel bro,
van remény!