Bsz2 Jegyzet

5. Párosítás fogalma

Párosítás fogalma. Független élhalmaz, lefogó élhalmaz, független ponthalmaz, lefogó ponthalmaz, illetve ν(G), ϱ(G), α(G) és τ (G) fogalmai, ezek egymással való kapcsolatai. Gallai tétele.

5.1

Párosítások és független élhalmazok

  • A $G$ gráfban az $M \subseteq E(G)$ élhalmazt párosításnak vagy független élhalmaznak nevezzük, ha ($M$ nem tartalmaz hurokélt és) $M$ semelyik két élének nincs közös végpontja.
  • $M$ maximális párosítás, ha $G$-nek nincs $|M|$-nél nagyobb méretű párosítása.
  • A $G$-béli maximális párosítások méretét $\nu(G)$ jelöli.
  • Az $M$ független élhalmaz teljes párosítás, ha $G$ minden csúcsára illeszkedik $M$-béli él.

Párosítások vizuális típusai

Párosítás (Matching)

Nincs közös végpont.

Teljes párosítás (Perfect)

Minden csúcs lefedett.

Példafeladat: Független élek maximális száma

7.2. Feladat

Határozzuk meg az alábbi $G$ gráfban a független élek maximális számát, $\nu(G)$-t!

Megoldás levezetése

$G$-ben könnyű négy élű párosítást találni. Egy lehetséges választás a 7.3. ábrán látható $M = \{\{a,b\}, \{f,g\}, \{d,j\}, \{i,e\}\}$ élhalmaz.

Miért nincs 5 élű párosítás?

Tekintsük a kékkel jelölt $X = \{b, d, g, i\}$ csúcshalmazt. Ez a halmaz lefogja a gráf összes élét (minden élnek legalább az egyik végpontja $X$-ben van).

Mivel $|X| = 4$, egy tetszőleges párosítás minden élének tartalmaznia kell legalább egy végpontot $X$-ből. Ha lenne 5 független élünk, a skatulya-elv alapján $X$ valamelyik csúcsára legalább két él illeszkedne, ami ellentmond a párosítás definíciójának.

Végeredmény: $\nu(G) = 4$
7.3. ábra: 4-es párosítás és lefogó halmaz
b d g i a c e h f j
Párosítás ($M$)
Lefogó halmaz ($X$)
5.2

Lefogó ponthalmazok

  • A $G$ gráf csúcsainak egy $X \subseteq V(G)$ halmazát lefogó ponthalmaznak nevezzük, ha $G$ minden élének legalább az egyik végpontja $X$-beli.
  • $X$ minimális lefogó ponthalmaz, ha $G$-ben nincs $|X|$-nél kisebb lefogó ponthalmaz.
  • A $G$-béli minimális lefogó ponthalmazok méretét $\tau(G)$ jelöli.

Hogyan „fogunk le” egy élet?

Egy csúcshalmaz akkor „fogja le” a gráfot, ha nincs olyan él, amelynek mindkét végpontja kívül esne a halmazon. A lenti ábrán látható, hogy a kijelölt csúcsok az összes élet érintik.

$\tau(G) = 2$
Példa: $C_4$ gráf minimális lefogása
X = {v1, v3} halmaz lefogja az éleket
5.3

Párosítás és lefogó ponthalmaz kapcsolata

Minden $G$ gráfra $\nu(G) \leq \tau(G)$ teljesül.

Bizonyítás levezetése

Legyen $G$-ben $M$ egy maximális párosítás és $X$ egy minimális lefogó ponthalmaz; ekkor tehát $|M| = \nu(G)$ és $|X| = \tau(G)$.

$X$ minden élnek legalább az egyik végpontját tartalmazza, így ez nyilván $M$ éleire is teljesül.

Azonban ugyanaz az $X$-beli csúcs nem illeszkedhet két $M$-beli élre is, mert $M$ párosítás (független élhalmaz).

Más szóval: minden $M$-beli élre legalább egy különböző $X$-beli csúcsnak kell illeszkednie. Ebből tehát $|M| \leq |X|$ és így $\nu(G) \leq \tau(G)$ valóban következik.

?

Kidolgozott példa: $\nu(G)$ és $\tau(G)$ meghatározása

A feladat szövege

Határozzuk meg egy adott $G$ gráfban a lefogó pontok minimális számát, azaz $\tau(G)$ értékét!

Megoldás levezetése

1. Tegyük fel, hogy találtunk a gráfban egy négy élű párosítást. Ebből a definíció alapján következik, hogy a maximális párosítás mérete legalább 4: $\nu(G) \geq 4$.

2. Tegyük fel továbbá, hogy sikerült mutatni egy négy pontú lefogó ponthalmazt is. Ebből adódik, hogy a minimális lefogó pontszám legfeljebb 4: $\tau(G) \leq 4$.

Az 5.3-as állítást ($\nu(G) \leq \tau(G)$) felhasználva:

$4 \leq \nu(G) \leq \tau(G) \leq 4$

Ebből adódik a végeredmény: $\nu(G) = \tau(G) = 4$.

5.4

Független ponthalmaz

Definíció A $G$ gráf csúcsainak egy $Y \subseteq V(G)$ halmazát független ponthalmaznak nevezzük, ha $Y$-nak semelyik két eleme nem szomszédos $G$-ben (és $Y$-beli csúcsra hurokél sem illeszkedik).

Függetlenségi szám

A $G$-beli független ponthalmazok közül a maximálisaknak a méretét $\alpha(G)$ jelöli.

Megjegyzés: A függetlenségi szám meghatározása általános gráfok esetén NP-nehéz feladat, de bizonyos speciális gráfoknál (pl. fák vagy páros gráfok) egyszerűbb összefüggéseket találhatunk.
α
5.5

Lefogó élhalmaz

Definíció Az izolált pontot nem tartalmazó $G$ gráf éleinek egy $Z \subseteq E(G)$ halmazát lefogó élhalmaznak nevezzük, ha $G$-nek minden csúcsára illeszkedik legalább egy $Z$-beli él.

Lefogó élszám

A $G$-beli lefogó élhalmazok közül a minimálisaknak a méretét $\rho(G)$ jelöli.

Szemléletesen: Ez a legkevesebb számú él, amivel a gráf összes csúcsát „lefedhetjük” úgy, hogy minden csúcs legalább egy kiválasztott élnek a végpontja legyen.
ρ
5.6

Független pontok és lefogó élek

Állítás Minden (izolált pontot nem tartalmazó) $G$ gráfra $\alpha(G) \leq \rho(G)$ teljesül.

A bizonyítás logikája

Legyen $G$-ben $Y$ egy maximális független ponthalmaz és $Z$ egy minimális lefogó élhalmaz; ekkor tehát $|Y| = \alpha(G)$ és $|Z| = \rho(G)$.

A lefedés kényszere

Mivel $Z$ lefogó élhalmaz, minden csúcsra illeszkedik $Z$-beli él, így ez $Y$ csúcsaira is igaz.

A függetlenség kényszere

Ugyanaz a $Z$-beli él nem illeszkedhet két $Y$-beli csúcsra is, mert $Y$ független (nincs köztük él).

Más szóval: minden $Y$-beli csúcsra másik $Z$-beli élnek kell illeszkednie. Ebből tehát $|Y| \leq |Z|$ és így $\alpha(G) \leq \rho(G)$ valóban következik.

α ρ
?

Példa: $\alpha(G)$ és $\rho(G)$ meghatározása

Feladat kitűzése

Határozzuk meg a 7.5. ábrán látható gráfban a független pontok maximális számát ($\alpha(G)$) és a lefogó élek minimális számát ($\rho(G)$)!

7.5. ábra: Független pontok (sárga) és lefogó élek (zöld)

a c e f h j b d g i

Megoldás levezetése

Független pontok (Y)

$Y = \{a, c, e, f, h, j\}$

$\alpha(G) \geq 6$

Lefogó élek (Z)

$Z = \{\{a,b\}, \{b,h\}, \{c,d\}, \{d,j\}, \{e,i\}, \{f,g\}\}$

$\rho(G) \leq 6$

Mivel korábbról tudjuk, hogy $\alpha(G) \leq \rho(G)$, a fenti konstrukciókból adódik:

$\alpha(G) = \rho(G) = 6$
5.7

Lefogó és független ponthalmaz kapcsolata

Állítás Legyen $G$ tetszőleges gráf, $X \subseteq V(G)$ csúcshalmaz és $Y = V(G) \setminus X$ az $X$ komplementere. Ekkor $X$ pontosan akkor lefogó ponthalmaz, ha $Y$ független ponthalmaz $G$-ben.

X halmaz (Lefogó): Minden élnek van itt végpontja.
Y halmaz (Független): Nem maradhat köztük él.

Egy $H$ halmaz pontosan akkor lefogó, ha minden $\{u,v\}$ élre $u \in H$ vagy $v \in H$ teljesül. Ez logikailag pontosan azt jelenti, hogy nincs olyan él, aminek mindkét végpontja $H$-n kívül (azaz a komplementer $\bar{H}$-ban) lenne. Ez pedig a független halmaz definíciója.

Gallai-tétel (pontokra)

Minden $n$ csúcsú, hurokélmentes gráfra:

$$\alpha(G) + \tau(G) = n$$

Következmény: Ha meg tudjuk határozni a gráf függetlenségi számát, abból egy kivonással azonnal megkapjuk a minimális lefogó pontok számát is.

5.8

Párosítások és lefogó élek kapcsolata

Lemma

Legyen $G$ egy $n$ csúcsú, izolált pontot nem tartalmazó gráf.

  • (i) ha $G$-ben van $k$ élű párosítás, akkor van benne legfeljebb $n-k$ élű lefogó élhalmaz.
  • (ii) ha $G$-ben van $k$ élű lefogó élhalmaz, akkor van benne legalább $n-k$ élű párosítás.

Konstrukciós logika

1 Párosításból lefedés

Van $k$ független élünk ($2k$ csúcs lefedve). A maradék $n-2k$ magányos csúcshoz választunk egy-egy tetszőleges rájuk illeszkedő élet.

$k + (n - 2k) = n - k$ él
2 Lefedésből párosítás

A lefogó élek részgráfja $c$ darab komponensre bomlik. Élszám: $k \ge n-c$. Minden komponensből egy-egy élet választva párosítást kapunk.

$c \ge n - k$ él
Gallai-tétel (élekre)

Minden $n$ csúcsú, izolált pontot nem tartalmazó gráfra:

$$\nu(G) + \rho(G) = n$$
νρ
5.9

Gallai-tételek

Tétel (Gallai Tibor, 1959)

Minden $n$ csúcsú $G$ gráfra fennállnak az alábbi összefüggések:

(i) Pontokra vonatkozóan
$$\alpha(G) + \tau(G) = n$$
(ii) Élekre vonatkozóan*
$$\nu(G) + \rho(G) = n$$

*Ha $G$-nek nincs izolált pontja.

Vizuális emlékeztető: A paraméterek összege

$\alpha$ Független
+
$\tau$ Lefogó
=
$n$ Csúcsok
$\nu$ Párosítás
+
$\rho$ Lefogó él
=
$n$ Csúcsok

Figyeld meg a szimmetriát: mindkét esetben egy „független” jellegű és egy „lefogó” jellegű mennyiség összege adja ki a teljes csúcsszámot ($n$).

A bizonyítás alapja

(i) Az 5.7-es állításból tudjuk, hogy egy $X$ halmaz pontosan akkor minimális lefogó ponthalmaz, ha a komplementere maximális független ponthalmaz. Mivel $|X| + |V \setminus X| = n$, az egyenlőség közvetlenül következik.

(ii) Az 5.8-as lemmában bemutatott konstrukciókat használva belátható, hogy $\rho(G) \leq n - \nu(G)$ és $\nu(G) \geq n - \rho(G)$. A két egyenlőtlenség összevetéséből adódik az élekre vonatkozó Gallai-tétel.

Σ

Paraméterek Gyorsáttekintője

Jel Név Cél Gallai-pár
$\nu$ Párosítási szám Max független él $\nu + \rho = n$
$\tau$ Lefogó pontszám Min pont fedi élt $\alpha + \tau = n$
$\alpha$ Függetlenségi szám Max független pont $\alpha + \tau = n$
$\rho$ Lefogó élszám Min él fedi pontot $\nu + \rho = n$
5.10

Összefoglaló Kvíz

Gráfelméleti Összefüggések

Vidd az egeret a kártyák fölé a helyes válaszért!

#01 Párosítás vs Lefogás

Milyen egyenlőtlenség áll fenn minden gráf esetén $\nu(G)$ és $\tau(G)$ között?

Válasz: $\nu(G) \leq \tau(G)$, mivel minden független él lefogásához legalább egy-egy külön pontra van szükség.

#02 Gallai Tibor tétele

Mennyi a függetlenségi szám ($\alpha$) és a lefogó pontszám ($\tau$) összege egy $n$ csúcsú gráfban?

Válasz: $\alpha(G) + \tau(G) = n$. Ez a pontokra vonatkozó Gallai-tétel.

#03 Élefedés feltétele

Milyen gráfokra érvényes a $\nu(G) + \rho(G) = n$ összefüggés?

Válasz: Olyan izolált pontot nem tartalmazó gráfokra, ahol a lefogó élszám ($\rho$) értelmezhető.

#04 Komplementaritás

Hogyan kaphatunk meg egy maximális független ponthalmazt a lefogó pontokból?

Válasz: A minimális lefogó ponthalmaz komplementer halmaza ($V \setminus X$) adja meg a maximális független ponthalmazt.

Tudtad-e?

A MAGYAR MÓDSZER

A párosítási problémák megoldását "Hungarian Method" néven ismeri a világ. Harold Kuhn amerikai matematikus nevezte el így 1955-ben, elismerve Kőnig Dénes és Egerváry Jenő úttörő munkásságát.

VESECSERE ÉS ÉLETMENTÉS

Amikor egy donor nem kompatibilis a betegével, a kórházak kereszt-transzplantációt szerveznek. Ez matematikailag egy maximális párosítás keresése egy országos donor-recipiens gráfban, ami életeket menthet.

MUNKAERŐ-OPTIMALIZÁLÁS

A nagyvállalatok algoritmusai a Kőnig-tételt használják a dolgozók és feladatok párosítására. Ha ismerjük a képességeket, a tétel megmondja, mi a legtöbb munka, amit egyszerre kiadhatunk.

BÁSTYÁK A SAKKTÁBLÁN

Hány bástya helyezhető el egy sakktáblán úgy, hogy ne üssék egymást? Ez valójában egy páros gráf $\nu(G)$ párosítási számának meghatározása, ahol a sorok és oszlopok a csúcshalmazok.

Mindent megtanultál?

Ne add fel bro,
van remény!